.

Stressz az osztályteremben

Az elmúlt két évtized kutatásai bizonyítják, hogy a stressz és a stresszes helyzetek közben, illetve után kiválasztott hormonok és neuro-transzmitterek a legfontosabb együtthatói az emberi tanulás, emlékezés, tudás folyamatainak, kritikus fénybe helyezve a jelenleg legelterjedtebb oktatási környezeteket. A kutatások szerint ameddig a tanulás idején átélt stressz elősegíti az emlék-képződést vagyis erős emlékeket eredményez, addig az emlék felidézését és megtartását komolyan gyengíti, vagyis például a stressz növelése egy vizsgán megsokszorozza az alulteljesítés esélyét.

A legújabb eredmények még világosabban rámutatnak arra, hogy a teljesítési kényszer kapcsán fellépő stressz, amely a jelenkori oktatási rendszerek középpontjában áll, hátráltathatja a tárolt emlék új információ fényében történő frissülését, és a ‘rugalmas’ kognitív tipusú tanulástól a merev ‘szokás’ jellegű viselkedés felé mozdít. Mindezek a stressz előidézte változások megmagyarázzák a tanteremben átélt tanulási és emlékezési nehézségek egy részét. A pszichológia és az idegtudományok felismerései elegendő erővel bírnak, hogy azokat tekintetbe véve megkönnyítsük a tanulás folyamatait a XXI. században.